ROMA-NEMZ-TAB-19-0340
támogatás összege: 600.000 Ft
Beszámoló
A tábor Géberjénben került megrendezésre a Sulyom Ifjúsági Szállóban. A szálló épületében csak mi lehettünk és ez kiváló lehetőséget adott arra, hogy a szakmai programunkat megvalósítsuk. A táborban a hodászi általános iskolások és középiskolás fiatalok mellett a nyírmihálydi általános iskolások vettek részt. A nyírmihálydi diákokkal egész évben együtt működtünk a helyi roma népi kultúra értékmentése kapcsán. Több kulturális programunkra meghívtuk őket. A hodászi fiatalok a cigány nyelv cerhar változatát beszélik, míg a nyírmihálydi diákok a kárpáti változat egy aldialektusát használják. A diákokkal közösen úgy döntöttünk, hogy a tábor öt napját velük együtt szeretnénk eltölteni. A tábor tervezett célját így sikerült még inkább megvalósítani: „Célunk, hogy a diákok a saját településük hagyományainak ismeretén túl az eddiginél jobban megismerjék más hazai cigány csoportok sajátos szokásait, kézműves mesterségeit, viseleteit, a cigány nyelv dialektusait." A két dialektus beszélői eleinte furcsának találták a különbségeket a kiejtésben, de a foglalkozásaink révén egyre nyitottabbá váltak arra, hogy játékos formában felfedezzék a szókincs és grammatikai hasonlóságokat és eltéréseket. A műhely foglalkozásaink kapcsán elsősorban csoportos témafeldolgozással, vetélkedőkkel, képi eszközök segítségével próbáltuk átadni a roma kultúrával kapcsolatos tudást, amely az indentitásuk megerősítését szolgálta. A műhely foglalkozásokon túl a két település diákjai elsősorban egymástól tanultak a legtöbbet a cigány kultúráról. Az első nap délutánján kialakult, hogy ki milyen műhelyben –nyelvi, zenei, tánc, népismereti- szeretne részt venni. Természetesen voltak átjárási lehetőségek a műhelyek között. A zene és táncműhely tagjait úgy alakítottuk, hogy vegyesen legyenek együtt a hodászi és nyírmihálydi diákok, ezzel is megkönnyítve a barátkozást és egymás zenei hagyományainak megismerését. Minden nap megtanultunk egy új dalt Lakatos György vezetésével. A dalok szövegét és nyelvi környezetét, amikor szükségesnek láttuk együtt elemeztük. Ez a fajta „tanulás" eleinte szokatlan volt több gyermeknek, de megértették ennek hasznosságát. A zene mellett a cigány tánc bemutatók és esti versenyek jelentették a legnagyobb élményt a gyermekeknek. Nyitottak voltak az új befogadására, a meglévő tánctudásuk mélyítésére. A népismereti műhely tagjaival a feldolgozott témákat – viselet, hagyományos mesterségek, cigány szokások, festők, költők, színházak ismertetése- megpróbáltuk előbb a helyi települési értékeket számba venni, majd tágítottuk a kört és igyekeztünk kíváncsivá, befogadóvá tenni őket más hazai és európai roma csoportok megismerésére. Mi jelentett a legnagyobb élményt? A strandolás élménye volt az, ami igazán felejthetetlen volt a diákjaink számára. Több olyan gyermek volt, aki most először volt strandon. A strand mellett a zöld gyalog túra, a Shrek tanya megtekintése is olyan élmény volt, ami összekovácsolt minket. Összességben elmondható, hogy a diákok a tábor ideje alatt játékos formában ismereteket szereztek a saját kultúrájukról, megtanulták azt értékként kezelni. Büszkék lehettek a kétnyelvűségükre, a hagyományaikra és arra, hogy megtudhatták vannak cigány származású költők, írók, festők, zeneszerzők, színészek, akikre példaként tekinthetnek a jövőb