A cigány népi kultúra iránt érzett kíváncsiság hozta hozzánk és tettek meg egy nap alatt 1044 km-t, a pécsi Gandhi Gimnázium diákjai. Pécsről indultak október 9-én hajnalban, Pesten csatlakoztam hozzájuk, hogy együtt utazhassunk Hodászig. A három órás utazás alatt érezhettem Déri Ildikó igazgatónő és Láng Eszter tanárnő közvetlenségét, barátságát. Beszélgettünk a tájház és a gimnázium pedagógiai módszereiről, a tehetséggondozásról, a nyelvtanítás fontosságáról. Hodászhoz közeledve néhány percben bemutattam a diákoknak a települést valamint a helyi nevezetességeket. A cigány telep szóra érezhetően néhány gyermek arcán egyfajta szorongást láttam és arra voltam kíváncsi, hogy ez a fajta félelem vajon változni fog-e a látogatás alkalmával. A Tájházhoz érkezve megnézték a két épület berendezését majd különböző múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehettek részt, mint pl. tésztagyúrás-nyújtás, kukoricamorzsolás, vízhordás a telepen lévő kútról, ügyességi játékok, mosószappannal történő mosás. A közös zene és tánc élménye jó alkalom volt arra, hogy facebook címet cseréljenek egymással a hodászi és a pécsi diákok. Délután 5 órakor indultunk vissza Pécsre. A buszon a diákok megköszönték a látogatás alkalmával szerzett élményeiket és azt, hogy láttak egy cigány telepet, ahol kedvesek voltak velük és jól érezték magukat.
A látogatás során készült fotókat ide kattintva láthatja.
A diákok beszámolói remélem más diákcsoportoknak is kedvet adnak ahhoz, hogy meglátogassák a Hodászi Roma Tájházat. Köszönöm Eszternek, hogy elküldte a diákok írásait és a résztvevőknek, hogy megtiszteltek minket látogatásukkal!
Kedves Melinda néni!
Hodászon a kirándulás nagyon jó volt, mert tetszett a kis tájház. Nagyon jól volt berendezve a kis ház, tetszett az is, hogy kipróbálhattuk, hogy hogyan mostak régen a cigány asszonyok, hogyan készítették régen a tésztát, vagy hogyan morzsolták a kukoricát. A veremházat is nagyon jó volt látni, hogy régen hogyan nézett ki. Az is tetszett, hogy a templomban cigányul beszéltek. Nagyon örültem, hogy meg tudtam nézni, hogy régen a cigányok hogyan éltek.
(Ignácz Lívia, 9B)
Az 5 órai indulás nekem kicsit korán volt. Én odafelé zenét hallgattam és aludtam. Melinda néni hangjára ébredtem fel. Érdekes dolgokat mesélt. Alig vártam, hogy Hodászra érjünk. Az ottani ebéd finom volt. A roma tájház is tetszett. A tésztagyúrást élveztem. Az nagyon jó, hogy valahol még tartják a szokásokat, a beszédet. Az ottani gyerekek jól tudnak táncolni. Kedvesek voltak a nénik. A kamera mindent vett, és nem szabadott komolytalannak lenni. Kaptunk pogácsát és teát, nagyon finom volt.
Hazafelé a filmek nagyon jók voltak. A vacsora is jó volt. Hazafelé már nem bírtuk, ezért elaludtunk. Fél egykor értünk a kollégiumhoz, és mindenki örült, hogy leszállhatott a buszról. Másnap sokat meséltünk, hogy mi történt a kiránduláson. Nekem nagyon tetszett.
(Szél Fanni, 9A AJKP)
Kedves Melinda néni!
Girincsi Mihály vagyok. Nekem nagyon tetszett Hodász. Vannak szegényebb és gazdagabb családok is, ahogy láttam. Mikor megláttam a szegényebb házakat, előbukkantak egyfajta emlékek bennem, hogy pár éve még én is így éltem. Szerintem nem az a lényeg, hogy ki és hol, milyen körülmények közt él. Hanem az, hogy boldogok legyenek.
Nagyon tetszett a templomuk, főleg az, hogy cigány nyelven folyik minden Istenhez szóló tisztelet és az esküvő is, meg a keresztelő is. Nagyon tetszett a tájház két épülete, hallani már hallottam ilyenről, de látni most láttam először.
Az emberek, akik fogadtak minket, nagyon rendesek voltak. Befogadóak és kedveskedtek minden percben. A fiatalokkal is nagyon jó volt együtt zenélni, szórakozni, beszélgetni. Én nagyon jól éreztem magam.
(Girincsi Mihály, 12A)
Kedves Melinda néni!
A hodászi tájház különösen tetszett, mivel ez egy kiváló példa arra, hogy hogyan éltek régen a cigányok. Nagyon tetszett az emberek közvetlensége. Jó volt látni egy helyet, ahol cigányok és nem cigányok jól kijönnek egymással. Örülök neki, hogy ott lehettem.
(Petrovics Péter, 12A)
Nagyon tetszett, hogy a közösségben mindenki beszélte a cigány nyelvet. Öröm volt, hogy láthattam a régebbi kultúrákat, szokásokat (tésztagyúrás, mosás). Tetszett a családias hangulat, mindenki nagyon rokonszenves volt.
(Kaposi Melánia, 9A)
Gyönyörű tájház volt Hodászon, jó hangulat, kedves emberek. Még oda is jöttek hozzánk zenélni. Sok mindent kipróbálhattunk, pl. kukoricamorzsolás, és a lányoknak tésztagyúrás Köszönöm a többiek nevében is. Legyetek szerencsések!
(Aranyosi Jákob, 9B)
|
|
 |
 |
|
